Az alapvető
attribúciós hibának árulkodó neve van, hiszen egy emberek által általánosan
használt torzítás. A hiba lényege, hogy alulbecsüljük a szituációs tényezők
viselkedésre ható erejét, míg a diszpozicionális attribúciókat túlbecsüljük. Az
emberek a helyzetek többségében arra a következtetésre jutnak, hogy az adott
viselkedésért a személy tulajdonsága felelős, nem pedig külső körülmények. Ez a
fajta torzítás a kontroll érzését adja számunkra, hiszen továbbra is hihetünk
benne, hogy az igazságtalan, rossz dolgok velünk nem történhetnek meg
(„igazságos világ hipotézis”). Ebből kifolyólag lehetőségünk nyílik az
események áldozatait becsmérelni. Ezzel is bizonygatva a tényt, hogy egyes
eseményeket csak bizonyos embereknek kell átvészelni, mi ez alól kivételt
képezünk. Többek között súlyos társadalmi problémákat szülhet ennek jelenléte,
hiszen a szociális felelősségvállalást igyekszünk elnyomni ezzel. Ennek a
torzításnak az általánossága kulturális eredetű is lehet, hiszen az
individuális kultúrában a középpont az egyénre helyeződik, így nálunk a
diszpozíciósabb attribúciók jellemzőbbek, míg a kollektivista kultúrában éppen,
hogy a szituatívabb attribúciókon van a hangsúly.
A megfeleltetési torzítás alapján tehát, egy ember a cselekedete szerint van
megítélve. A témában Edward Jones és Victor Harris végzett egy meglepő
kutatást. A vizsgálatban résztvevők Fidel Castro rezsimjéről olvastak mellette és ellene érvelő esszéket.
A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport azt az instrukciót
kapta, hogy a dolgozat írói saját álláspontjukat fejthették ki, ebben az
esetben, amikor megkérdezték tőlük, hogy szerintük mi lehet a szerzők saját
véleménye, a személyek azt felelték, hogy az megegyezik a dolgozatban
kifejtettel. A másik csoport úgy tudta, hogy nem volt választási lehetőség. A
személyek, azonban nem ismerték fel, hogy a dolgozatokban nincs tényleges
információ az író véleményéről. Így a két csoport ugyanúgy vélekedett, vagyis
igazolatlan megfelelési következtetést vontak le.
Mint azt az előzőekben is láthattuk az emberek a
megfigyelt viselkedéshez gyakran társítanak olyan belső tulajdonságokat melyek
ezeknek a viselkedéseknek megfelelnek. Legtöbben azt feltételezzük, hogy a
megfigyelt magatartás a belső tulajdonságokat tükrözik. Ez pedig sok esetben
hibás feltételezés, mégis igen gyakran bekövetkezik a mindennapokban. Az
emberek figyelmét fel kell hívni arra a tényre, hogy az általuk megfigyelt személy
belső tulajdonságai és viselkedése között nem feltétlen van ok-okozati
kapcsolat.
Források:
No comments:
Post a Comment