A II. világháború nyomait számos tudományterület hordozza, így a pszichológia különböző területei is. A háború során, illetve azt követően sok dolguk volt a pszichológusoknak. Hitler hatalomra kerülése után a gestalt pszichológia képviselőinek nagy része zsidó származása miatt az USA-ba emigrált, ahol viszont a behaviorizmus uralma miatt az irányzat nem tudott érvényesülni. Néhány kutató – mint például Lewin – képes volt beilleszkedni a szociálpszichológiába. Az új terület fejlődése nagyrészt az Egyesült Államokra korlátozódott. A kutatók a tekintélyelvűséget és az előítéletek gyökereit vizsgálták a nácizmus és antiszemitizmus példáján keresztül. Emellett foglalkoztak a meggyőzéssel is: plakátokkal igyekeztek elérni, hogy az emberek ne beszéljenek a háborúról, vagy vásároljanak háborús kötvényeket. Háziasszonyoknak tartott előadások és csoportos beszélgetések révén próbálták ösztönözni őket, hogy változtassák meg étkezési szokásaikat. Emellett az amerikai katonák vizsgálatával kutatták a harctéri stresszt, a harci morált, az elégedettséget, illetve a relatív depriváció jelenségét, valamint csoportterápiák, önsegítő csoportok jöttek létre.
Forrás:
Smith, E. R., Mackie, D. M., & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó (pp. 48-49).
Samuel Stouffer (1949) volt az, aki az amerikai katonák harci morálját vizsgálta. Azt találta, hogy az leginkább attól függ, hogyan értékelik a katonák saját teljesítményüket a többiekéhez képest, és nem a tényleges teljesítményüktől. Egyes egységeknél, ahol viszonylag nagy mértékben történtek előléptetések, a katonák elégedetlenebbek voltak saját helyzetükkel kapcsolatban. Stouffer ennek a miértjének kutatásával fedezte fel a relatív depriváció jelenségét, amely a másokkal való összehasonlítás fontosságát és a relatív megfosztottságérzésből fakadó csalódottságot hangsúlyozza az ember saját önértékelésében. Ez a jelenség a mai napig jelentős kérdése a szociálpszichológiai kutatásoknak.
ReplyDeleteSmith, E. R. & Mackie, D. M. (2001) Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó pp. 64
DeleteA tekintélyelvű autoriter előítéletes személyiség jellemzői Adorno szerint. konvencionalizmus: merev ragaszkodás a hagyományos értékekhez, ez nem racionális,
ReplyDeletehanem emocionális
- autoritáriánus (tekintélyelvő) behódolás: a tekintéllyel szembeni kritikátlan elfogadás
- babonásság: hisznek abban, hogy sorsunkat misztikus, rajtunk kívül álló erık
irányítják
- rigiditás: érzelmi- gondolati világát a merevség jellemzi. Merev kategóriákban
gondolkodik; valaki vagy erıs vagy gyenge
- destruktivitás, agresszió: a nála gyengébbekkel szembeni agresszió, rosszindulat
3
- projekció: saját bizonytalanságát, szorongását kivetíti a külvilágra → a világ
veszélyes, az embernek állandóan készen kell állnia, hogy megvédje magát
- énidegen szexualitás: a szexualitásról vallott nézetei és a gyakorlat ellantmondásban
van egymással. Szóban rajongva idealizálja a másik nemet, de a szexuális gyakorlata
kizsákmányoló és manipulatív. A másik nemmel szemben jellemzı a tudattalan
lenézés.
- emberi kapcsolataira a bizalmatlanság és gyanakvás jellemzı. Bizalmatlanságát
fölfelé elfojtja és imádattá alakítja. A magánál alacsonyabb szinten lévı emberekkel
viszont lenézı.
- önmagát dicsıíti, befelé szorongás és bizonytalanság gyötri
- erıs konformitás, változásnak való ellenállás
Az f skálával a fasizmus mérést szolgálta.
http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/pszichol/Palkutiadrienne/palkuti-csoportok-eszlelese-2007-05-07.pdf