A Gestalt-pszichológia (alaklélektan) a
20. század elején (1912) jött létre Németországban, megalapítójának Max
Wertheimert tatrják. További jeles képviselői, Kurt Koffka, Wolfgang Köhler és
Kurt Lewin. A Gestalttal foglalkozó pszichológusok érdeklődési területe a
percepció volt, alapgondolatuk, hogy az egész több a részek összegénél. Főbb
vizsgálati területeik: mozgásfelismerés, méretmegítélés, és színfelismerés
különböző megvilágításokban.
Hitler 1933-as hatalomra kerülése után a
Gestalt-pszichológusok pszichológusok többsége az Egyesült Államokba menekült.
Itt beépültek az amerikai szociálpszichológiába, mivel ők is elhatárolódtak a
behaviorizmus kognitív folyamatok szerepét elutasító nézeteitől, és a modern
szociálpszichológiára is hatást gyakoroltak.
Források:
Smith, E.R., Mackie, D.M. &
Claypool, H.M. (2016) Szociálpszichológia. 47-48. o. Eötvös Kiadó, Budapest
Érdekes, hogy akkoriban mennyire igyekeztek a tudományos megfogalmazásokat (például amilyeneket fizikában is használnak) beemelni a pszichológiai elméletek részévé. Csak egy példa Kurt Lewin mezőelmélete, amely az alaklélektan egyik meghatározó paradigmája. A mezőelmélet szerint a személy egy pszichológiai mezőben van, ahol folyamatos interakcióba van a környezetével, ennek függvényében jön létre a viselkedése. A mező pedig úgy definiálható, mint "egymás mellett létező tények teljessége, melyek egymástól kölcsönösen függenek", és az egyén motivációinak befolyására hatnak rá a pszichológiai erők. Ezen elmélet a szociálpszichológia egyik fő kutatási területét alapozta meg, amely terület az egyén és közvetlen környezetének kapcsolatát, és ennek viselkedésre gyakorolt hatásait vizsgálja. Maga az elmélet pedig olyan fogalmi készlet, aminek segítségével a pszichológiai valóság reprezentálható.
ReplyDeleteK.D.
forrás:
http://doksi.hu/get.php?lid=3914&order=DisplayPreview
A Gestalt-pszichológia által leírt sajátosságokat a mindennapi életben is megfigyelhetjük. Ilyen a Prägnanz-törvény, amely szerint a lehető legegyszerűbb, legkevesebb kognitív erőfeszítést igénylő alakzatokat észleljük. Az agyunk a tökéletes alakzatokat preferálja, ezért környezetünkben a "tökéletes" háromszögeket, köröket, arcokat stb. fogjuk keresni. Például az olimpiai játékok szimbólumát öt darab egymást metsző körként látjuk, és nem bonyolultabb alakzatok (hajlított szakaszok, félkörök) összességeként. Egy másik érdekes gestaltjelenség a Zeigarnik-hatás, amely szerint egy befejezetlen feladatra jobban fogunk emlékezni, mint egy befejezett feladatra. A jelenség felfedezője és névadója egy éttermi felszolgálót megkérdezve tudta meg, hogy csak addig emlékszik a rendelésre, amíg ki nem fizették. Ezt a jelenséget a gyakorlatban is fel tudjuk használni, amikor memorizálnunk kell valamit!
ReplyDeleteForrások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gestaltpszichol%C3%B3gia
https://psychlopedia.wikispaces.com/Law+of+Pragnanz
Best Casino Sites in India (2021 Reviewed) - JTMHub
ReplyDeleteWhat Is Best 영주 출장마사지 in India? · 태백 출장안마 Betway · Paddy 안양 출장안마 Power 양산 출장샵 · 경주 출장샵 Paddy Power · Betway · Vbet · Betway