A szociálpszichológia története
Behaviorizmus
A behaviorista nézet, mint uralkodó pszichológiai
irányzat volt jelen a 20. századi (Észak-) Amerikában.
A behavioristák tagadták azt, hogy tudományosan érvényes lenne a viselkedés gondolatokra és érzelmekre, érzésekre hagyatkozó magyarázata. Ezt a szemléleti módot jól megfigyelhetjük John B. Watson és B. F. Skinner munkásságában. Az irányzat követői szerint, csak a megfigyelhető viselkedésre alapozott, és környezeti ingerekkel befolyásolt emberi tevékenységnek van legitim tudománya.
A behavioristák tagadták azt, hogy tudományosan érvényes lenne a viselkedés gondolatokra és érzelmekre, érzésekre hagyatkozó magyarázata. Ezt a szemléleti módot jól megfigyelhetjük John B. Watson és B. F. Skinner munkásságában. Az irányzat követői szerint, csak a megfigyelhető viselkedésre alapozott, és környezeti ingerekkel befolyásolt emberi tevékenységnek van legitim tudománya.
A szociálpszichológusok azonban felismerték a
gondolatok, nézetek, attitűdök… stb. fontosságát. Ezek befolyásolják a helyzetek
értelmezését, ami pedig a viselkedésünket határozza meg.
Azt, hogy a tudomány alapvető célja a viselkedés
magyarázata, a behavioristák és a szociálpszichológusok is elfogadták, azonban
a szociálpszichológusoknak meggyőződése volt, hogy a viselkedés nem magyarázható
az emberek gondolatai és érzései nélkül. Ezt a feltevésüket kísérletekkel is
tudták bizonyítani.
A behavioristák abban hittek, hogy a külső ingerek
hatnak a viselkedésre, ezzel szemben a szociálpszichológusok mégis kitartottak
amellett a nézetük mellett, hogy ezeknek a külső ingereknek a hatása függ az
egyének és a csoportok értelmezésétől is.
Forrás: Smith, E.R.& Mackie, D. M.&
Claypool, H. M., 2016. Szociálpszichológia, 47-48. o. ELTE Eötvös Kiadó
Skinner a radikális behavioristák egyik híres alakja az operáns kondicionálással foglalkozott. Kísérleteit főként patkányokkal végezte. A Skinner-box szerkezete egy pedálból, és egy lezárt, felnyitható dobozból állt. A pedál lenyomására a patkány élelemhez (az anatómia gyakorlat kurzuson elvégzett gyakorlaton cukros vízhez) jutott. Az élelem tekinthető mind ingernek és megerősítésnek is: az inger a folyamat közben orientálja az állat mozgását, a megerősítés pedig a válaszokra hat, melynek eredményeként a viselkedés gyakrabban előfordul. Felfedezte azt is, hogy amennyiben a megerősítést rendszeresen társítjuk egy semleges ingerrel, az állat pusztán ezen inger jelentkezésekor is hajlandó lesz dolgozni (pl. táplálék megjelenése kattanó hang esetén).
ReplyDeletefelhasznált irodalom: Ülkei Zoltán (1998). A behaviorizmus. In Bernát, L. & Révész, Gy. (Eds.), A pszichológia alapjai (pp 33-46). Budapest: Tertia.
Bernadetta
John B. Watson a behaviorizmus kihirdetője, új utakat keresett a pszichológiában. Úgy gondolta, hogy az önmegfigyelés a tudatjelenségekre korlátozza a kutatással megmerhető tudást. Ennek a korlátozás feloldásra azt javasolta, hogy csak a mindenki számára látható viselkedéssel foglalkozunk. Két fontos fogalmat helyezett előtérbe az ingereket és a válaszokat. Ezek megfigyelésével objektív információkat gyűjthetünk a viselkedésről. A pszichológiának feladatának tekintette, hogy ingerek és válaszok közti kapcsolatot feltárja. Olyan szinten, hogy a válaszból mindig lehessen következtetni a kiváltó ingerre. Leírta, hogy a válaszok nem csak az ingertől függnek, hanem magától az organizmustól is. Legnagyobb eredményeit a tanulási mechanizmusának leírásában érte el.
ReplyDeleteÁron
Forrás: Oláh Attila (2006) Pszichológiai alapismeretek (pp. 30-31). Budapest: Bölcsész Konzorcium
Bekezdést írták: Gularasz Niké és Mikó Eszter Viola
ReplyDelete